-
Évadzáró összefoglaló
Mint azt tapasztalhattátok, sajnos továbbra sem vagyok túl aktív, így aztán megint kénytelen vagyok egy ilyen ömlesztett posztban utolérni magam. Ígérhetném, hogy 2023 más lesz, de valószínűleg túl sokat már nem fogok változni, amíg itt leledzünk az ír szigeten.
Suli
Az első félév időközben véget ért, eltekintve a vizsgáktól, amelyekből három is vár rám január elején, szerencsére egyik sem ígérkezik túl megerőltetőnek. Az utolsó archeológiai tárgy vizsgamentes, az évközi beadandók alapján 74% várható. Az Introduction to research (a jövő évi szakdolgozatra felkészítő tárgy) magát a projektet osztályozza, de mivel december 22-re kellett csak beadni, így ennek az eredményét feltehetően nem fogom megtudni februárig. Egy kisebb része a jegynek a szemeszter elején megejtett, a kutatást bemutató prezentáció adja, amire 74%-ot kaptam, amivel nagyjából elégedett is lehetnék, ha figyelembe veszem, hogy a legkevésbé kedvelt oktatómtól kaptam, de azért az indokolatlannak tűnik, hogy született egy 80%-os performansz is, egy, az enyémnél semmivel nem jobb előadásért. De ez van. Az oktató egyébként idén láthatóan pozitívabban áll hozzám, elkezdett érdekesnek tartani, amióta tudja, hogy Kínában éltem és beszélem a nyelvet, illetve valószínűleg az is meglepte, hogy a választott kutatásom témája az ő korábbi tárgyaihoz köthető leginkább, amivel alighanem úttörő jelenségnek számítok a szak történetében. Kivétel nélkül mindenki történelmi vonalon gondolkozik, a földrajzhoz köthetőbb modulok nem népszerűek. Hogy valamennyire szemléltessem a színvonalat, megemlíthetem, hogy az egyik csoporttársam a brit hadsereghez csatlakozott második világháborús ír pilótákkal tervezett interjúkat készíteni és aztán valamit ezek alapján kutatni – hogy mit, az nem teljesen világos, de valami olyasmi jött le az előadásából, hogy ezek az ír katonák voltak a legjobbak vagy mi. Mindenesetre, ha még akadnak túlélők, most már egészen biztosan 100 év felett járnak, úgyhogy érdekes az elképzelés. Akárhogy is, ez a modul egész biztosan 70% feletti eredménnyel jár majd, amit tulajdonképpen felfoghatok úgy is, hogy lassacskán kezd velem megbarátkozni a hölgy. Ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez magában, hogy elolvassa a „Discrepancies Between Central Directives and Practical Implementation of the One-child Policy in Rural Areas of Fengjie County, Chongqing, China during the 80s and 90s“ cím alatt futó, egyébként nem túl bonyolult projektemet, üzenjen, s eljuttatom hozzá. A terjedelmi korlátok miatt nem sok dologba tudtam belemenni, de aránylag elégedett vagyok vele.
Ír élet
December elején meglepően hideg volt, több mint egy hétig faggyal, s egy ízben még -6 fokra is lehűlt a levegő, illetve állítólag az ország egyes részein -10 is előfordult. Ez persze eléggé megkavarta a közlekedést, különösen, hogy az utakon jég is akadt bőven. Néhány napon át másról sem szóltak a hírek, minthogy árokba csúsztak a népek, illetve a hozzánk egészen közeli Charlestownban még egy gyógyszertár (üveg)falát is sikerült áttörnie egy irányt vesztett kamionnak, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Azóta már normalizálódott az időjárás, s szerencsére a tengerimalacok is szépen átvészelték a zimankót a fészerben, igaz, ki se látszottak a szigetelés gyanánt is használt széna alól.
Az itt is erősen megugró számlák miatt elég ütős szociális csomagot dobtak össze, ami minket annyiban érint csak, hogy az egyetemre járás kapcsán kapott havi támogatás, amit idén kapok először, mivel három év igazolt itteni lét után jár csak, decemberi részlete duplán jött, illetve jövőre valamit emeltek az összegen is, illetve újra kaptunk összesen 600 euró támogatást az áramra, három részletben. Ez utóbbi minden fogyasztónak jár alanyi jogon, s automatikusan a szolgáltatói egyenlegen írják jóvá.
Mások ennél sokkal többet is kapnak, emeltek gyakorlatilag minden szociális juttatást, nyugdíjat, hasonló dolgokat, s decemberben ők is kaptak extra kifizetéseket.
Kínai koronavírus-helyzet
Ahogy arra számítani lehetett, az omikron Kínában is fenntarthatatlanná tette a zéró-COVID politikát. Bár a kínai kontaktjaim szerint a magyar sajtóban is előszeretettel elemzett apokaliptikus állapotok egyáltalán nincsenek, nagyon úgy fest, hogy Kínában is átmegy a vírus a teljes populáción, ahogy azt korábban a világ más részein is tette. Ugyanezek a cikkek szép számmal tartalmaznak meglehetősen önellentmondó állításokat is (pl. hogy a kínai lakosság 92%-a teljesen oltott, de a helyi vakcinák iránti bizalmatlanság miatt a helyiek nem oltakoznak).
Én továbbra is arra bíztatnám az olvasókat, hogy ne dőljenek be a Kína közelgő összeomlásával riogató híreknek. Az már csak hab a tortán, hogy az enyhítések előtt meg az volt a nyugati sajtó baja, hogy miért korlátoznak, de valamin muszáj fogást találni. Szerencsére a jelenlegi variáns már lényegesen ritkábban jár végzetes kimenetellel, így azért elég sanszos, hogy aránylag olcsón megússzák. A lakosság abszolút mérete miatt ez azért így is egészen biztosan tetemes, akár néhány százezres emberáldozattal is járhat majd együtt, de abba nehéz belekötni, hogy ez a szám eltörpül ahhoz képest, mintha egy éve engedték volna rá a populációra.
Jókívánságok
A karácsonyról már lemaradtam, de utólag azért mindenkinek sok boldogságot ennek kapcsán, s hasonló szépeket kívánok a közelgő új évre is. Tartsatok velem 2023-ban is, még ha nem is ígérkezik ez az esztendő sem posztokban túl gazdagnak.
-
A szemeszter egész jól indul
Eredeti elképzeléseimmel ellentétben már csütörtökön felbukkantam az időközben egyetemmé avanzsált felsőoktatási intézményem kampuszán, így mindössze másfél hetet mulasztottam, amiből az elsőn amúgy sem történt érdemben semmi.
Sajnos az ír tömegközlekedés ezúttal sem nagyon segítőkész, a vasúti menetrend nagyon erősen foghíjas (vissza pl. vagy fél 2-kor, vagy fél 7-kor van vonat, a kettő közt semmi, illetve az eltérő irányban is csak 11-re érek oda reggel leghamarabb), a busz valamivel jobb, de lényegesen drágább (a buszos diákkedvezmény gyakorlatilag érzékelhetetlen mértékű) és lassabb is. Ha be akarok érni 9-re, úgy férjemnek munka előtt még el kell fuvaroznia egy cirka 15 km-re fekvő városba (faluba), ahonnan már van busz, ami oda is ér és nem is másfél óra alatt teszi ezt meg.
Ezzel együtt is örülni kell, tavaly még a vasúton sem volt érdemi diákkedvezmény, most meg már csak félárat fizetek. Hazafelé olykor hasznos lehet.A mostani modulok sem annyira rosszak, sőt, két darab még fogamra valónak is mondható. A 18-19. századi európai történelem az egyik, s ezen tárgy nagy előnye, hogy képben vagyok. Nagyon azért ez sem bilincsel le, de mégiscsak jobban fekszik.
Ami viszont valóban tetszik, az az Introduction to Research nevet viselő modul, amely a negyedévben esedékes szakdolgozatra igyekszik meg felkészíteni a diákságot. Ahhoz hasonlóan egy írott projekt a feladat, de a terjedelmi követelmény lényegesen visszafogottabb, csupán 3000 szó. A tanórákon a különböző kutatási módszerek átadása a cél, illetve egy részükön személyes konzultációk lesznek, feltehetően a témavezetői működést szimulálandó. Bár a legkevésbé kedvelt oktatóm a tárgy gazdája, s emiatt nem tartok tőle, hogy kimagasló eredménnyel teljesíteném majd, nagy előnye, hogy szabad a témaválasztás, így végre valami olyannal foglalkozhatom, ami érdekel. (Ami valószínűleg a kínai népesedéspolitika gyakorlati alkalmazása lesz a nyolcvanas-kilencvenes évek vidéki Kínájában, de lehet, hogy szűkítenem kell, mert a 3000 szó meglehetősen kevés. Elképzelhető, hogy a szakdolgozat is ebből lesz majd, de addigra lehet, hogy más jobban izgalomba hoz.)A maradék tárgyak közt szerepel még a német, amelyet kifejezetten vártam. Továbbra sem vagyok oda ezért a nyelvért, de arról volt szó, hogy az összes németes csoporttársam váltani fog másra idén. Ezt nagyon üdítőnek találtam, mert a csoport messze leggyengébb fele kötött ki ezen a vonalon, s emiatt az órákat egyáltalán nem tartottam élvezetesnek. Tavalyi két hetes bejárásom alatt volt szerencsém egy németórához, amikor egyedül én jelentem meg, s az nagyon más volt. Tudtam kérdezni dolgokat, hogy mi miért van, amivel amúgy a többieket nem fárasztja a tanerő, s eleve, zökkenőmentesen haladtunk.
Sajnos a leggyengébb társam valamiért úgy döntött, hogy ő továbbra is maradni akar, miközben a másik választható tágyat is felvette. Állítólag szereti a németet, bár egész eddig csak rosszat lehetett hallani tőle, s ő az, aki még másodévben, sokadig magyarázat után sem értette meg, hogy a Muttersprache nem arról szól, hogy az anyja milyen nyelveken tud beszélni. Saját bevallása szerint a tavalyi szóbeli vizsgája odáig fajult, hogy Jessica, az oktató felajánlotta neki, hogy átengedi, ha tud mondani egy német szót, ami egyébként teljesen életszerűnek tűnik.
Mivel a németre adott jegy rendszeresen felfelé húzza az átlagom, így botorság lenne nekem is váltanom, de az órákat így még annyira sincs kedvem látogatni, mint eddig.Akad a félévben még egy archeológiai modul (bleee), ökológia (nagyjából ugyanezt tanultuk tavaly Natural Environment név alatt egy másik alaktól, csak magasabb szinten) és fenntartható turizmus (nem izgi, de legalább könnyű) is. Az órarend alapján minden hétköznapra jut előadás, de a péntek reggeli egy szem órán gyanúm szerint nem sokan fogják tiszteletüket tenni, én egészen biztosan nem.
Elképzeléseim alapján kedden és csütörtökön minden héten ott leszek, míg heti rotációban hol szerdán, hol hétfőn kukkantok még be. A hétfő nem ezen a héten lesz.Szerencsére ez már a harmadik év, ezenkívül már csak egy, s meg is lesz az alapdiploma.
-
Az új normális
Szeptember elsején Koboldfölde kormánya publikálta a járvánnyal kapcsolatos legfrissebb terveket. Három lépcsőben oldják fel a még meglévő korlátozásokat, s október 22-től gyakorlatilag majdnem minden restrikciónak búcsút mondhatunk. (A maszkhordás egészségügyi intézményekben, tömegközlekedésben és a kiskereskedelmi egységek látogatásakor megmarad.)
Hogy idáig jutottunk, az elsősorban annak köszönhető, hogy világviszonylatban is kiemelkedően sikeres oltási programot zavartak le, jelenleg a felnőtt lakosság 92 feletti százaléka részlegesen, 90%-a teljesen immunizált, de még a 12-15 évesek körében is 60% felett jár a vakcina felvétele – utóbbiak még csak egy körön vannak túl. Negyven év felett szinte nincsenek oltatlanok, a 18-24 éves korosztályban is 80%-os az átoltottság.
A 20-40 évesek körében valamivel alacsonyabb számokat leginkább az magyarázhatja, hogy a közép-kelet-európai migránsok jellemzően ebbe a korcsoportba tartoznak, s a helyi oltásellenes keménymag tagjai elsősorban közülük kerülnek ki. Mivel bizonyos munkakörökben, gyárakban magasan felülreprezentáltak, helyi gócok még várhatóan előfordulhatnak ezután is, ha kitartanak a meggyőződésük mellett.
A Magyarországon most megjelenő delta variáns itt már hónapok óta jelen van, s alaposan meg is dobta a fertőzöttek számát. Az előrejelzések azt mutatták, hogy szeptember közepe felé érhetjük el a hullám csúcsát, a számok pedig arra utalnak, hogy a legutolsó héten már javulás is bekövetkezett, így nagy eséllyel már túlvagyunk a nehezén.
Az oltás hatékonyságát is jól jelzi a helyzet: magasan felülreprezentáltak az oltatlanok a megbetegedettek körében. A kifejezetten erős (a csúcson 2000 körüli) napi esetszám ellenére is kezelhető mennyiségű maradt a kórházi ellátást igénylők száma, meg sem közelítette a januári, vakcinamentes helyzetet. Mindezt úgy, hogy lényegesen relaxáltabb viszonyok között éltünk az elmúlt hónapokban, sokkal kevesebb korlátozás mellett, s úgy, hogy maga a variáns is sokkal hatékonyabban fertőz.
Mindezek figyelembevételével remélhetően a további lazítások sem rontanak számottevően a helyzeten, mindenesetre az egészségügyi szervek továbbra is szemmel tartják a trendeket, s ha kell, lépnek is.A kormányzati terv megjelenése után a sulim is publikálta a saját elképzeléseit. Eszerint fokozatosan vissza akarják terelni a hallgatókat az egyetemi épületekbe, feltehetően többlépcsős folyamaton keresztül. Annyi pozitívum már most is bekövetkezett, hogy legalább a kétméteres távolságtartást felszámolják, még ha a ventiláció és a (szimpla) maszk marad is.
A maszkok jövője egyelőre még nagyon kétséges. Az általános iskolások nem hordják, számukra kis buborékokat alkottak, odafigyelve arra, hogy csak a saját csoportba tartozó diákokkal érintkezhessenek a teljes iskolaidő alatt. Középszinten (12+ év felett, az általános iskola hat éves) már maszkot hordanak, de október 22-től az aktuális körülmények függvényében ezt felülvizsgálják, s remélhetően eltörlik majd. A felsőoktatás tekintetében még nincs szó semmiről, de azért bízunk benne, hogy utánuk mi jövünk.
Bár azt hangsúlyozzák az állami szervek is, hogy a pandémia nem ér véget, s talán nem is fog, azért egy relatíve normális jövőkép kezd kirajzolódni. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a tavaly karácsonyi fiaskó óta az ír vezetés nagyon óvatos minden nyitás tekintetében, s feltehetően még most is túlbiztosítják a helyzetet. Egyelőre mind az augusztusi, mind a mostani számok alulmúlják a NEPHET által vázolt forgatókönyveket. És mint írtam, úgy fest, már a javulás is elindult – bár ez az újabb nyitás, többek közt tömegrendezvények engedélyezése, miatt még lehet átmeneti is.
Akárhogy is, az oltatlanok száma egészen alacsony, életkoruk alapján pedig nem tartoznak a legrizikósabb korcsoportok közé, így remélhetően már nem tömítik el az ellátórendszert.
Remélem, most már lassan tényleg jön a jó világ. -
Újabb elmaradások
Szánom-bánom, de aktivitásom az előző poszt óta is elmaradt a kívánatostól, így tűzoltásként egy újabb ömlesztett posztot tudok bevetni. Na meg a már sokszor ellőtt ígéretet, hogy majd megpróbálok javulni. Reméljük, sikerül.
No, de vágjunk bele.Kovi
Ezen a téren itt már minden csaknem fenékig tejfel. A 16 év feletti lakosság 87%-a teljesen, 90%-a részlegesen be van lőve, s még a 12-15-ös korosztály 50%-a is regisztrált/felvett egy oltást. Ennek hála, bár a delta elég rendesen betalálta az országot, s napi 2000 körüli új eset van, kórházi ellátást igénylők a korábbi hullámokhoz képest alig (kb. 300 fő, ebből most épp nagyjából 60 intenzíven). Az oltóanyagok sikerét is jelzi, hogy a betegek négyötöde oltatlan vagy részlegesen oltott. (A többi meg jellemzően gyenge, idős oltott, akiken már a szuri se segít.)
Várhatóan hétfőn publikálják a tervet a korlátozások további kivezetésének mikéntjéről, reméljük, már nem tart sokáig a mostani világ. Legalább itt.Kínai kovi
A delta Kínát is elkapta, olyan durván, hogy az újabb kínai vírusgócokra és a belőlük újabb és újabb nemzethalált vízionáló hírekre már teljesen immunissá vált nyugati sajtó is napokig címlapon futtatta az ügyet. Több tízmillió embert teszteltek, karantén alá zártak több települést, végül a helyzet kb. két hét alatt elhalt, a csúcson cirka 150 esetet produkálva.
Úgy tűnik, Kínát a vírus még mindig nem tanítja móresre, amibe valószínűleg az is belejátszik, hogy néhány napja a kétmilliárdomodik szurit is bedöfködték a lakosságba. A tempó a korábbi 20 millió körüli napi injektálás helyett már jó ideje 12-16 millió körül mozog, többek közt amiatt is, mert a Covax berendelt több mint 500 millió kínai vakcinát, amiből 110 milliót rövid határidővel le is kellett szállítaniuk.Suli
Szeptember 20-án tér vissza az új szezon, egyelőre még nem tudni, milyen körülmények mellett. Valószínűleg 1-2 napot kell a kampuszon tölteni, a többit pedig online, s a személyes megjelenéssel járó alkalmakkor maszk, távolságtartás és állandó szellőztetés is jár a csomaghoz, vagyis elég értelmetlen macerának tűnik a dolog. Annak fényében különösen, hogy 20-ig csak azok a felsőoktatási hallgatók/dolgozók nem lesznek teljesen beoltva, akik nem kértek vakcinát, s amúgy is max. 10-15% körül lehetnek ilyenek. Remélhetően az enyhítés eléri ezt a területet is, s megszűnik ez az állapot.
Tengerészek és egyebek
A malackatermelő szektor is fejlődik, augusztus 7-én indult el az új szezon, s októberben reményeink szerint csodaszép bébik is születnek nálunk.
Férjem hosszú vacakolás után végül elkezdte a vezetési óráit a héten, az oktató szerint elvileg a kötelező 12 elég lehet akkor is, ha egyébként máshol nem tanul, s már első ízben kivitte a forgalomba. (Annyi előképzettsége volt, hogy egy volt munkatársa mutatta neki a pedálokat és a váltót, s parkolóban ezzel szórakoztak kb. egy órát néhány hónapja.) Ha mégsem lesz elég, akkor max. majd még megtoldjuk.
Az is eldőlt, hogy idén nem utazunk Magyarországra, ellenben januárban talán. De még meglátjuk.Hát ennyi. Az elmaradásokat Ulsterről majd igyekszem nem elfelejteni.
-
És… itt a tanév mérlege
Figyelem, egy kissé öntömjénező bejegyzés jön, de szerencsére nem érzitek az illatom. Továbbolvasás csak saját felelősségre!
Ma végre publikussá váltak az első tanév eredményei. Sok titok nem maradt, mert azért a legtöbb tanerő tájékoztatott minket, de néhány igen.
A németvizsgák értékelését nem ismertem, ahogy az év végi geológiai tárgyét sem, s persze ott volt a nagy kérdést jelentő tőzeglápos (Society and Environment) modul is. Ebből 4 esszé (darabja 20%) és egy évközi beadandókból összeálló maradék 20% adja a jegyet, s csak az első két esszé értékelését ismertem (64 illetve 76%). Mivel a tanerő lusta is, így most is csak a kész jegyet tudom, a részeredményeket nem.
No, de nem húzom tovább az időt. Itt a lista. Az értelmezéséhez annyit kell tudni, hogy 70% felett jár a „distinction” fokozat, ami a legmagasabb jegy, illetve hogy 80% fölött nem szokás jegyet adni. Az első félévés kamutárgyak (A Learning and Innovation Skills részben, és a PC applications teljesen) illetve a német kivétel.
A teljes év összesített eredménye 80,83 lett, amivel elégedett vagyok. S ami, csak hogy melengesse az egómat, magasabb is, mint a konkurencia esetén.
-
Az ág is húzza
Elkezdődött 26-án az új félév, s vele együtt a tanulás jelentette kihívások is. Na jó, olyanok nincsenek igazából, bár a gleccserekkel kapcsolatos tudásom lényegesen jobban bővült, mint ahogy azt valaha is elképzeltem. Most már olyan dolgokat is tudok, mi az a cirkuszvölgy. Nagyon izgi.
A társadalom és környezet címen futó órám, ami kapcsán a lápos esszét írtam, is fut tovább és oktatóm szerencsétlenségére most a népesedés a téma, kiemelt fókusszal Kína demográfiai trendjeire. Eddig is komoly kételyeim voltak a szakértelmét illetően, de most már egyértelmű a dolog, miután olyan területre tévedt, ahol én vagyok tájékozottabb. Próbáltam megkedvelni, de nem megy, most meg még szerencséje sem volt. Így járt.
A félév amúgy sokkal könnyebb a korábbinál, kevesebb az óra, miután elfogytak a bevezető kamutárgyak (informatikai felkészítő és egy Learning and Innovation Skills nevű förtelem, ahol olyan hasznos dolgok történtek, mint pl. videónézés arról, hogyan kell széken ülni). Mindössze öt tárgy maradt, annak is a nagy része német, amit amúgy egészen csípek. Meglepő módon. Néhai, orosztanárból átképzett oktatóimnál jobban teljesít a jelenlegi tanerő, s így sok dolog értelmet nyert, ami korábban nem. Na meg az sem utolsó szempont, hogy tényleg babalépésekkel haladunk, így nem kell semmit sem tanulni.
Igyekszem majd pótolni az elmaradásokat, csak januárban férjem is itthon volt három hetet, ami kissé megviselt idegileg. De már kezdek regenerálódni. -
Németül tanulok
Ugyanis muszáj választani az opcionális tárgyak közül is valamit. Idén ez spanyol, német vagy marketing. Mindegyik egymásra épülő, két éven át tartó okítás, így ki kell tartani mellette.
Szerencsére csak jövő hétre kell dönteni, addig pedig igény szerint lehet csekkolni, mennyire tetszik a dolog. Ma volt a német illetve a bejegyzés írásának pillanatában a spanyol kezdőóra, a marketing pedig pénteken lesz. Mindhárom a virtuális térben.
Bár elsőre ijesztőnek tűnt, hogy heti három órán át tanuljak nyelvet, de kiderült, melyik könyvet tervezik leadni két év alatt, s ennek a kétharmadát még értem. Szóval azt hiszem, a pénteki dolgot már nem is próbálom ki. (A spanyolt meg eleve kilőttem.)
Új dolgokat tanulni jó, óje!
-
Most már tényleg iskolás leszek
Ma megjött a suli regisztrációs, információs pakkja, benne az egyetemi kódommal, jelszavammal. Úgyhogy ezek segítségével elintéztem a regisztrációt, majd az ezt követően elesemesezett IT-jelszavam segítségével az onlájn hallgatói portálhoz való hozzáférést is.
Egyébként – hacsak a választható tárgyak valamelyike nem lesz kampuszon – mindössze heti egy órát kell majd személyesen megjelenni az intézményben. Bár ezt csak azért tudom, mert személyesen kapcsolatban állok a szak vezetőjével. A honlapon a mi részlegünk várható megjelenési kötelezettségeiről még annak ellenére nincs infó, hogy 28-án kezdünk, s a legtöbb tanszék már egy fél hónapja nyilvánosságra hozta az ilyen jellegű adatait.
A lényeg, hogy most már elkerülhetetlen módon hallgató vagyok.
-
-
Új infómorzsák a tanévről
Bár konkrétan szakokra lebontva még nem jöttek ki a számok, majd csak szeptemberre ígérik, a jelek szerint heti két nap kell majd személyesen is megjelenni az iskolában.
A szemináriumok nagy részét elvileg élőben tartják majd meg, bár azok közül is igyekeznek majd online térbe varázsolni, amit lehet.
Az ígéret szerint a két nap két egymást követő napot jelent, amivel feltehetően a máshonnan érkező diákoknak próbálnak kedvezni, akiknek ebben a félévben nem okvetlenül lesz értelme állandó szállást fenntartani az egyetem közelében.
Még annyit megerősítettek, bár ez nem lephet meg senkit, hogy a kampusz épületeiben maszk viselése lesz kötelező, ami biztosan élmény lesz.
Hát, egyelőre így állunk, a felvételi ajánlatot majd 18-án kapom meg, most pedig épp azon igyekszem intézkedni, hogy ne kelljen tandíjat fizetnem (egy évre 3000 euró lenne). Majd meglátjuk, mekkora sikerrel.
