Ma végre jelentkezett az asszisztensem a vizsgáztatással kapcsolatos kérdéseimre adott válaszaival.

Ez alapján százas skálán zajlik az osztályozás, s elviekben 40%-át a jegynek az órákon nyújtott teljesítmény, míg 60%-át a vizsga eredménye adja. Azért elviekben, mert ebbe belenyúlhatok igény szerint, s bele is fogok. Egyik-másik osztályomban sokan vannak, s a tanulók egy részéről nem tudok érdemben semmit. Azonosítani tudnám őket, hogy a tanítványaim, de a tudásom ennyiben ki is merül. 
Nyilvánvalóan azokról a diákokról van szó, akik az óráimon jellemzően nem nagyon nyilvánulnak meg, de csupán ezért még nem lenne fair a teljesítményüket nullának venni, ahogy az sem lenne az, ha valami hasraütésszerű számot állapítanék meg az évközi munkájukat illetően.

Így aztán arra jutottam, hogy kizárólag a vizsga alapján fogok ítélni. Miután a majd kiosztott vizsgalapokra is csak egy számot kell bevésnem, így ebbe bele sem fog tudni kötni senki. A vizsgán kívüli benyomásom annyiban számít csak, hogy az igazolatlanul hiányzók esetében nem leszek kíméletes.
Ezt közöltem velük már a legelején, s (bár ezt nem mondtam nekik) háromnál húztam meg a határt. Eddig egy srác érte ezt el, ő konkrétan nem vizsgázhat. A teljesítménye egyébként is csapnivaló.

A metódus alapján 60 pontot kell elérniük ahhoz, hogy teljesítsék a tárgyat, rajta kívül a többségnek szerintem sikerülni fog. Nem gond, ha valakit nem engedek át, megszokott, s nálam sem csinálnak belőle ügyet.

Egyáltalán nem hiszem, hogy lehetetlent kértem volna az osztályoktól. Aki itt elvérzik, az csak magának köszönheti.

Bár nem is olyan rég történt, hogy visszajöttem Kínába, a tanév első fele mindjárt véget is ér. Jövőre kicsit korábbi időpontra esik a holdújév (ha minden igaz, január 31.), ennek köszönhetően a január 6-val kezdődő hét az utolsó a félévben. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a naptár szerinti újév hetén sem lesz suli, akkor lényegében már csak a december marad, mint értelmesen felhasználható iskolaidő.

Az itteni intézményben teljes értékű tantárgyat viszek, ennek folyományaként normális vizsgákat is kell szerveznem, s félév végi érdemjegyeket is kell adnom.
Mivel ideát eléggé követhetetlen az értékelési szisztéma, így pontosan még nem tudom, hogy nálunk milyen rendszerben kell osztályoznom. Hogy számmal kell kifejezni, azt már tudom, de hogy a skála 100-as vagy magasabb, abban egyelőre nem vagyok biztos, ez ügyben az asszisztensem válaszára várok.

Miután a választól függetlenül már nincs sok idő, így a héten léptem is, s minden osztállyal megbeszéltük a vizsga mikéntjét. A saját óráimon kell őket levezényelni, így aztán a csoportok létszámától függően ez akár nyolc tanórát is igénybe vehet.

A két legnépesebb osztályommal már december első hetében indítunk, a többieknél jellemzően az azt követő héten kezdődik el a dolog.

Kapott mindenki saját időpontot, illetve nyilvánvalóvá tettem, hogy csak azokon kell jelen lenniük. Ez utóbbi persze népszerű üzenet volt, de a cél nem a populizmus volt, csupán a gyakorlatiasság. Ha mindenki ott van, csak zavarnak a vizsgáztatásban, s egyébként sincs semmi értelme, hogy céltalanul odarendeljem őket.

A másodévesek vizsgája két részből áll. Lesz egy tételes: valamilyen témáról kell összefüggően beszélniük, illetve lehetőség szerint a keresztkérdéseimre válaszolniuk, s lesz egy szerepjáték. Ez utóbbit velem lesznek kénytelenek lebonyolítani. Mindkét rész lehetséges feladatait kiadtam, lesz esélyük felkészülni. És őszintén szólva egyáltalán nem kérek lehetetlent tőlük. Sőt.

Az elsősök dolga még egyszerűbb. Itt az órákon eddig használt szövegek fognak előkerülni a vizsgán, a feladatuk pedig annyi lesz, hogy lehetőség szerint tökéletes kiejtéssel prezentálják azokat. Sokat fejlődtek amúgy meglátásom szerint. Különösen az üzleti angolos csoportomon látom. Ott legalább a diákok fele szinte minden hiba nélkül képes kiejteni a sorra kerülő szavakat. Eleinte pedig ők is sokkal vackabbak voltak. Valami értelme azért mégis csak van az ittlétemnek talán…

Szóval, még egy hét, aztán indul a vizsgaidőszak. S a szemeszter meg el is szállt.
Meglepően gyorsan. Lassan gondolkodhatok a téli szüneten.