• Felpörgő koboldföldi kovi-hírek

    Jövő hét hétfőtől egyes patikusok, akik eddig az 50 feletti kimaradókat szurkálhatták Janssennel, már az erre vállalkozó 18-34 éveseket is bökhetik. Ilyenkor a regisztráció helyben zajlik.

    Egy héttel később, július 12-től pedig az oltócentrumok is elkezdik a rendszer nyakán maradt AstraZeneca és Janssen oltásokat 18-34 évesekbe, soron kívüli regisztrációval szúrni.

    Pénteken indul a 30-34 évesek regisztrációja is (mRNS vakcinára, normális ügymenettel).

    És végül, meghökkentő friss hír! Koboldfölde kormánya vett egymillió mRNS vakcinát Romániától a mai napon. A logisztika még kidolgozásra vár, de elvileg hipergyorsan szállítják is. A gyanakvó román lakosság valószínűleg kevésbé lelkesen oltakozik, így a hivatalos nyelvezet szerint humanitárius megfontolások miatt vásárolhattunk be, mivel közel vagyunk Nagy-Britanniához, ahol meg tombol a delta. Köszönjük, nagylelkű Románia!

  • Egymilliárd

    Vagyis egész pontosan egymilliárd-tízmillió-négyszázkilencvenezer azon oltóanyagok száma, amelyeket tegnapig sikerült Kína lakosságába döfni.

    Ez arányaiban nagyjából az uniós átlagnak felel meg (minimálisan, legfeljebb még 2-3 napig alacsonyabb), ami kifejezetten elismerésre méltó annak függvényében, hogy cirka két hónapja kezdtek hozzá rendesen. A lakosság nagyjából fele van már legalább részlegesen immunizálva, s a globálisan felhasznált összes oltás közel 40%-át Kínában fecskendezték be. Ha a jelent nézzük, ez az érték némi napi ingadozás mellett 55-60% körül mozog.

  • Késő ősszel valószínűleg magyar földön koboldkodunk, futólag

    Úgy okoskodtunk, hogy addigra már valószínűleg minden szükséges feltétele összejön a dolognak. Előbb-utóbb majd férjemet is immunizálják (most már a 35-39-es csoport regisztrációja indul vasárnap*, így lassan ő is sorra kerül), s lesz vakcinaigazolványunk is.
    A tengerimalacok októberi köre is fix program, de azok a bébik is gazdisodnak majd novemberre, így ezzel sem lesz gond. Az ellátásuk kérdése még egyelőre nyitott, de a tervek szerint valaki majd idejár etetni-itatni őket, s mivel csak másfél hetet leszünk oda, egyszer kivételesen ki fognak bírni néhány extra napot tisztítás nélkül (a szokásos kb. hetente van).

    Hogy útra kelünk majd, annak több oka is van, részben érzelmi, részben praktikus. Egyrészt kihagytuk a temetést, s most így akkor személyesen is tiszteletünket tesszük a sírnál. Másrészt nem voltunk arrafelé két éve (ami addigra már két és fél év lesz inkább), s az életben lévő családtagok, barátok is már megérdemlik a vizitet.

    A praktikus oldal meg olyanokat tartalmaz, minthogy kéne még egy utolsó magyar útlevelet csináltatni, férjemnek egy koronát a szájába implantálni, plusz, ha már úgyis megyünk, akkor valószínűleg addigra időzítem a fodrászt is (mostanra nagyjából újra vállalható sörényem lett, így itt az ideje megint megszőkülni, igaz, a természetesebb hatás és a fenntarthatóbb állapot jegyében ezúttal balayage technikában gondolkodom), tekintve, hogy a különbözet fedezi a repjegyet.
    Az iskola ezúttal úgy fest, hogy majdnem biztosan bejárós lesz, de attól tartok, valahogy sikerül leküzdenem az esetleges hiányzás következményeit komolyabb hátrány nélkül is.

    Késő ősszel tehát másfél hét óhaza vár. Igazi hecc lesz!**

    ______________________________________________________________
    * Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a megszokotthoz képest lassabban haladnak majd a korcsoporttal. Egyrészt ez a legnépesebb, másrészt náluk már csak kétvakcinás rezsim van (Moderna, Pfizer), harmadrészt pedig mert nagy számú második dózis beadása válik esedékessé az elkövetkezendő hetekben.
    ** Ha valakinek esetleg ismerős a formula, az nem véletlen. A Csengetett, Mylord? című brit vígjátékból való a szófordulat, amit nem kívánok magaménak elbitorolni.

  • A második kínai vakcina is átment a WHO-n

    Olyannyira, hogy már június 1-jén megtörtént a dolog, de eddig valahogy elkerülte a figyelmem. (Az általam is követett magyar sajtóban valószínűleg nem igyekeztek túl nagy hírverést generálni körülötte, bár a gugli hoz találatokat, ha nem is könnyen.)

    A híradásokból viszonylag ismert Sinovac szérumáról van szó, mely lényegesen gyengébb – bár némiképp ellentmondásos, hogy mennyire – hatékonyságú, mint a Magyarországon is döfött Sinopharmos oltás. Az bizonyítottnak tűnik, hogy a kór veszélyes lefolyása ellen eredményesen használható, s ezt megerősíteni látszanak a chilei adatok is. Ahol, bár erről is zömmel fals, de legalábbis erősen csúsztató cikkek tömege jelent meg, a rendesen beoltottak körében egyértelműen védelmet jelentett a vakcina, s a még jelenleg is elfojtásra váró hullámhoz nem az oltóanyag milyensége, hanem a részleges immunizációra (a többség csak egy oltáson volt túl) eresztett túl korai nyitás és ennek részeként az elhibázott (belső) turizmus-felpörgető intézkedések vezettek.

    Kína közben rohamtempóban halad az egymilliárd beadott szuri felé (legfeljebb 4 nap híja lehet a dolognak), s egy június 10-i adat szerint a teljes lakosság 43%-a kapott már legalább egy csipet, ez azóta közelebb lehet az 50%-hoz, tekintve, hogy közben újabb százmillió vakcinát használtak el. Pekingben a népesség 87%-a lett beoltva.

    Haladunk, csak így tovább.

  • Oltakozás

    Eltartott egy ideig, amire bekövetkezett, de hétfőn én magam is megkaptam az első mikrocsipet oltást. Erre a koromnál fogva váltam jogosulttá, ugyanis a program eljutott a negyvenes korosztályig, melynek tavaly december óta magam is tagjává váltam. A héten elvileg már indulni fog a 35-39 évesek regisztrációja is, s nagy valószínűséggel szeptemberre minden nagykorú kaphat szurit.

    Az oltások lebonyolítására vakcinációs központokat alakítottak ki országszerte, nagyjából 40 darabot. Mayo megyében egy található ezek közül, itt Castlebarban. A cél az volt, hogy ne a kórházakban történjen az immunizáció, hanem olyan helyszíneken, amelyek alkalmasabbak az emberek hatékony mozgatására a pandémiás szabályok betartása mellett. Jellemzően sportcsarnokok jutottak erre a sorsra, ahol nagy, osztatlan terek álltak rendelkezésre, amelyeket aztán országszerte nagyon hasonlóan rendeztek be.
    Ez egyúttal azzal a hátránnyal is járt, hogy a jobbára jól megközelíthető egészségügyi intézmények helyett lényegesen előnytelenebb fekvésű lokációk lettek befogva. Itt Castlebarban például közel egy órás sétával lehet(ne) elérni az oltópontot, mivel az a városon kívül helyezkedik el, s értelemszerűen járda sincs a külterületi részek mentén. Ez persze a helyieket kevéssé érinti, mivel mindenki vezet, de nekem pl. taxiznom kellett. Nagyobb településeken, ahol a népesség magasabb hányada él saját jármű nélkül, indítottak buszjáratokat is, de nálunk nem.

    A regisztráció után bő egy héttel kaptam meg az SMS-t, amelyben tájékoztattak az oltás időpontjáról, a kijelölt oltópontról, s az alkalmazandó vakcináról. Eléggé last-minute, az oltás előtt 3-7 nappal érkezik az értesítés, így ha a részvétel mégsem megoldható, egy visszaküldött NO üzenettel le lehet mondani. Ez esetben egy későbbi alkalomra rakják át az embert, amiről a fentebb vázolt szisztéma szerint érkezik egy újabb SMS. Legfeljebb kétszer lehet eljátszani ezt, a harmadik alkalmat már el kell fogadni, vagy megszűnik a lehetőség.

    Én kerek 11 órára kaptam időpontot. A tájékoztató szerint 10 perccel hamarabb érdemes megérkezni, 5 perccel hamarabb pedig be lehet menni. Mivel nem tudtam, mennyire őrült módon vezet a taxis, s amúgy sem szeretek késni, így fél 11-kor indultunk, s 40-kor már ott voltam a bejáratnál. Szerencsére azzal fogadtak, hogy semmi gond, s csak nyugodtan menjek be, s 45-kor már belém is bökték a hatóanyagot.

    A Moderna vakcinájából kaptam, a bökést követően még 15 percet üldögélni kellett az erre kijelölt ponton. Mivel nem produkáltam semmiféle aggasztó tünetet, 11-kor mehettem is a dolgomra.

    Ez a papír jár a genetikai kísérlet résztvevőinek


    A felkínált mellékhatások közül egy 2-3 órán át tartó fáradtság, szédelgés, illetve az oltott kar alatti nyirokcsomó duzzanata jött össze, de ezek nagyon hamar el is múltak. Az oltás helyén a felszínen nem alakult ki semmi, ellenben aznap estefelé elkezdett fájni a felkarom, s ez még tegnap is fennállt. Semmi vészesre nem kell gondolni, de emelgetni nem volt nagy élmény, máskülönben nem nagyon lehetett érezni. Mára szerencsére ez is megszűnt, remélhetően az első után 28 nappal később esedékes második szuri sem lesz ennél vészesebb.

    Regisztráció előtt, nem sokkal a belépés után

    Az oltóponton végig ügyesen terelték a népet. A taxit is, majd utána már engem, ahogy gyalogosan haladtam az épületen belül. Végig kijelölt kordonok voltak, tömeg pedig egyáltalán nem. Maga az oltás kis fakkokban történik, erről saját képet nem tudtam készíteni, de a netről szedettekkel teljesen megegyező blokkokról volt szó, csak mivel Mayo nem egy túl népes terület, az ABC betűi közül lényegesen kevesebbet használtak el.

    A 15 perces biztonsági ücsörgés a csippelést követően
    Ilyen fakkokban zajlik a mikrocsip autizmus génmódosító anyag oltás bejuttatása

    Hát, ezen is túlvagyunk. Hamarosan férjem is meg lesz bökve remélhetően. Én meg a jelek szerint augusztusra már teljesen immunizált is leszek.

  • Még nem kapok szurit

    Bár meglehetősen lagymatag módon zajlik az itteni vakcináció, azért valamelyest kezd felpörögni. Olyannyira, hogy ma már az 59 éves korosztály regisztrálhat oltásra, s május 13-ig ez eljut egészen 50 éves korig.

    Az itteni szisztéma eltér a magyartól. Itt a regisztráció csak a múlt hónapban kezdődött el, a hatvanasokkal. Évek szerint, tehát az első nap a 69 évesek, következőn a 68, és így tovább. Ez egy opció csak, ha valaki akar, később is jelentkezhet az oltásra, csak hamarabb nem, minthogy az évfolyama számára megnyílna a lehetőség. A regisztrációt követően cirka két héttel elvileg meg is bökik őket.

    A programnak erősen bezavart az AstraZeneca majd a Janssen körüli cirkusz. Az AZ-t először felfüggesztették, majd engedélyezték, majd 60 éven felüli besorolást kapott. Most, hogy a 60-asokat javarészt beoltották, s maradt még egy kevés hatóanyag, kiterjesztették az alkalmazhatóságot az ötvenes korosztályra is.
    A Janssen eleve így kezdte, 50+-os ajánlással, illetve ezt az egydózisos szert jelölték ki a problémásan elérhető társadalmi csoportok (hajléktalanok, drogfüggők) immunizálására is, hátha nem bukkannak fel a második időpontra alapon.

    Mivel Janssen vakcina nagyjából annyi jön, mint aminek a beadására számítani lehet ebben a korosztályban, így felmerült, hogy az ötvenesekkel párhuzamosan kezdjék el oltani a 40-49 év közöttieket is, hogy addig se pihenjenek a raktárban az érkező mRNS oltóanyagok. Alapból ezeket nem akarták 50 felettiekbe bökni, hiszen akkor a nyakukon maradhatott volna egy rahedli Janssen és AZ vakcina, amiket meg az egészségügyi szervek ajánlása alapján nem lehet 50 alattiakon alkalmazni.
    Végül a szakemberek nem javasolták ezt a megoldást, így az én oltakozásom (csakazértis!) egyelőre még várat magára. Hogy átvágják a gordiuszi csomót, végül arra jutottak, hogy az előzetes terveknek megfelelően haladnak előre az ötvenesekkel, de beadnak nekik mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Viszont, hogy a vérrögképzős mellékhatású szerek se romoljanak rájuk, a megmaradó készleteket felhasználják majd a 40-49-esek vakcinációja során. Ez egyelőre még ellentétes a szerek engedélyével, de addigra ezt hozzáigazítják az új helyzethez.

    Szóval, ami rám nézve a lényeg, hiába lettem éppen csak negyvenes, még várakozó állásponton vagyok. A kormányzat még mindig azzal tervez, hogy június végére a lakosság 82%-a (cirka a teljes 30 feletti népesség) kap legalább egy csipet, de ez azért erősen kétséges, hogy valóban megvalósul. Jelenleg még 30%-nál sem járunk, a héten is csak 220-240 ezer oltóanyagot terveznek felhasználni. Ami a korábbi tempóhoz képest örvendetes mennyiség, de még mindig elég gyenge. De őszintén kívánom, hogy sikerüljön.

    Annak fényében különösen, hogy lassan elkezdődik itt is a nyitás. Meglehetősen óvatosan, de valami elindult. A külföldi utazás továbbra sem engedélyezett, s az országba történő belépés is még mindig nagyon macerás (egyes országokból 2 hét hotelkaranténnal jár, nem túl baráti áron). Bár a haláleset lehetővé tette volna, hogy mi lelépjünk, visszafelé két hét itthoni karantén mindenképp jött volna. Meg Magyarországon is valami hasonló, hacsak nem váltjuk ki két negatív teszttel.
    Férjem épp most váltott munkahelyet, s szabadságot sem kapott volna, meg eleve nem is várták volna meg, amíg ez az egész hercehurca lezajlik, így mi csak online vettünk részt a szertartáson. Jövő nyár előtt nem is sanszos, hogy arra járunk.

    Most mindenestre várunk. Engem júniusban talán tényleg megfertőznek autizmussal. Talán. Sose gondoltam, hogy egyszer még örülök neki, hogy vénülök.

  • Vakcinadiplomácia

    Szerencsére elkezdtünk kilábalni ebből a csúfságból. Az út vége még odébb van, de most már legalább zajlik az oltás. Már ha van mivel.

    A leginkább felkapott nyugati gyártók kapacitása erősen korlátozottnak tűnik, s jó előre elhappolta a készleteket a fejlett világ. Az EU részeként mi ebből még jól jöttünk ki – akár ír, akár magyar viszonylatban nézzük –, a bolygó nagyobbik fele ellenben magára maradt. Ezen nincs mit csodálkozni, az erősebb kutya génjei öröklődnek tovább, moralizálni felesleges. Teljesen érthető, hogy minden ország a saját lakosságát priorizálja.

    Vannak azonban játékosok keletebbre is. Az oroszok maguk is erős gyártási problémákkal küzdenek, így valószínűleg mérsékelten veszik ki a részüket a történetből (legalábbis egy darabig még). Az AstraZeneca indiai vakcinája becsődölt a célterületen, leghamarabb őszre ígérik a javítást.

    Csak egy szereplő maradt, aki viszont szárnyal és minden létező babért igyekszik learatni: Kína. Bár a saját, közel másfélmilliárdos lakosságát beoltatni sem kis feladat, Kína megteheti, hogy a vakcinációs programja relaxált légkörben haladjon előre. A hatóságok hathatós intézkedéseinek hála, az országban normálishoz közeli állapotok uralkodnak már bő fél éve, s minden új gócot csírájában fojtanak el. Ma éppen 2 (!) új esetet találtak, s a kezdeti kitörés óta a legrosszabb napon sem érte el a szám a 200-at.

    Forrás: Xinhua

    Mivel a belföldi helyzet kezelhető, Kína most gőzerővel igyekszik kihasználni a vakcinák jelentette előnyöket. Természetesen van egy jól értelmezhető monetáris haszon, hiszen a vásárlók fizetnek a hatóanyagokért. Bár nyugaton erős szkepticizmussal állnak hozzájuk, ádáz harc dúl a világban értük. (Nagyjából ennek is köszönhető, hogy Kínát erősen mérsékelten érdekli, ha az EU-ban kifogásokkal élnek. Van bőven kinek eladni. Ezzel a piaccal eleve nem számoltak.)
    Kínától vásárol Délkelet-Ázsia, Pakisztán, az arab államok nagy része, Brazília, Peru, Mexikó, Chile – lényegében a fejlődő világ teljes fizetőképes része. A kevésbé szerencsés térségek számára eredetileg India lett volna a megoldás, a náluk gyártott, olcsósított AstraZeneca vakcina révén. Az első egymilliós dózis el is jutott Dél-Afrikába, azonban úgy fest, hogy hatása az új, helyi vírusvariánssal szemben nagyjából a placebóval megegyező mértékű.

    Itt jön kézbe a vakcinadiplomácia, mint a puha diplomácia új eleme. Kína kapacitásai lehetővé teszik, hogy néhány millió dózist gond nélkül áldozhassanak imidzsépítésre. Több mint 50 szegény országnak visznek (inkább jelképes, nagyjából az egészségügyi személyzet oltására elegendő mennyiségű) oltóanyagot, elsőként Zimbabwe kap egy kétszázezres szállítmányt.
    A beszállítók híján egyelőre erősen céltalan Covax program – ez lenne hivatott a fejlődő országok számára az oltást rendelkezésre bocsátani, eddig jobbára csak anyagi felajánlások érkeztek, ténylegesen szétosztható hatóanyag nem nagyon, máshová kell – részére is felajánlottak tízmillió vakcinát. Ennek véglegesítéséhez még kell az anyagok WHO általi jóváhagyása, amit előreláthatóan március elejére kapnak meg. Ha ez megvalósul, úgy már a Covaxba érkező pénzeken is lehetővé válik további kínai vakcinavásárlás.

    Az elemzői vélemények Kína afrikai, latin-amerikai és karibi pozícióinak további javulásával számolnak, ami Afrikában inkább a már jelenleg is egyre jelentősebb kínai hegemónia bebetonozását jelenti. Ezen nincs mit csodálkozni: az optika soha nem látott módon kedvező. Amíg a nyugati, gazdag államok magukkal vannak elfoglalva, Kína ténylegesen jön és segít. Természetesen nem altruista motivációktól fűtve, de ne legyünk naivak, a többi szereplő sem agenda nélkül érkezne, ha tehetné.


    Bár a nyugati sajtóban erről nem nagyon olvasni, Kína jött, látott és győzött. Tavaly ilyenkor nagyon nem így tűnt, de az ország a pandémia nyertese lett. Amihez kellett szerencse is, de leginkább komoly munka eredménye.

    Egyébként boldog holdújévet!