• Dübörög a metróláz

    Mint kedves olvasóim már biztosan tudják, ideát nagyon gyorsan fejlődik az infrastruktúra. Jó, kétségtelenül volt honnan elindulni, de mostanra már egyáltalán nincs ok különösebb panaszra.

    Miután kellően metróbuzi vagyok, így ezúttal sem kíméllek benneteket. A legutóbbi ezzel kapcsolatos poszt óta ugyan sokminden nem történt, de az érint engem is valamennyire. Chongqingban adtak át a hármas vonalon 4 új állomást, többek közt a Fengjie felé is tartó távolsági buszok kiindulópontján, Longtousin. Eddig aki metrón közelítette meg a buszpályaudvart, annak a pár száz méterrel arrébb lévő Chongqingbei vasútállomás megállóján kellett leszállnia, s onnan sétálni. Ez a kényelmetlen helyzet most már szerencsére javult.

    Ugyancsak metrós hír, hogy a tervek szerint május 3-án Pekingben avatnak egy teljesen vadiúj vonalat, szám szerint a 14-eset, s lesz bővülés még Kunmingban is a közeljövőben. Yunnan tartományi székhelyén is egy új vonal, az 1-es nyílik meg, hogy már kettő legyen belőlük. Az átadás pedig valamikor tavasszal várható.

  • Metróboom

    Legutóbbi chongqingi látogatásom óta átadtak másfél metróvonalat, így már négy van. Az egyiket még szeptember végén (ez egy vadiúj vonal), a legújabbat pedig tegnap (tekintélyes hosszítás).

    December utolsó hete hagyományosan a hivatalos nyitások ideje már hosszú évek óta. Avatnak vonalakat máskor is (például novemberben Hangzhou is debütált a metrós nagyvárosok színpadán, s ugyancsak szeptemberben lettek kész egy szakasszal Chengduban is), de ennyire koncentráltan sosem.

    Na de lássuk az impozáns listát a tegnapi napról:

    – Chongqing, Line 3, mindkét irányban bővítettek, összesen 21.6 km hosszan,
    – Wuhan, Line 2, vadiúj vonal,
    – Peking, Line 6, új tagja a hálózatnak, 31 km,
    – Peking, Line 8, 3.3 km-es hosszítás,
    – Peking, Line 9, toldás 5.7 km-en, és
    – Peking, Line 10, kétirányú gyarapodás, 30.1 km.

    Valahogy általában sikerül nekik lényegesen alacsonyabb fajlagos költségekkel dolgozni, mint odahaza, holott azt hallani, ezt az országot is súlyosan érinti a korrupció. Meg persze a munkaerő bére is alacsonyabb, de mindezekkel együtt is eszméletlen különbségek jönnek ki.
    Nem Magyarország javára…

  • Metrók Kínában

    Bár ez a mai poszt elég gyengén kapcsolódik a blog témájához, azért valami köze van hozzá. Legutóbbi Chongqingi látogatásom alkalmával volt szerencsém használni a metropolisz egyik vonalát, ami – mivel kissé metróbuzi vagyok – mindenképp nagy élmény volt számomra. Különösen, hogy most először utaztam olyan vonalon, amely magasított pályán is halad.

    Chongqingban a metróépítés valamikor a 2000-es években kezdődött el, az első vonalat 2011-ben adták át, mára a hálózat harmadik darabjánál tartanak, s a tervek ambíciózusak.

    A város azonban korántsem számít úttörőnek, az első földalatti Pekingben épült, 1979-ben, még kellően hidegháborús hangulatban, fúrófej használata nélkül. Az új évezred hajnalán nagyon belehúztak itt is, s 2015-re már 16 vonal szeli át a fővárost.

    A Peking melletti Tianjin (Tiencsin) városában avattak másodikként metrót, 1980-ban, az 1976-os katasztrofális tangshani földrendés miatt sokat csúszott, s minőségi problémák is felléptek, így 2001-ben bezárták. Felújítás és hosszítás után 2006-ban adták át újra, ma már három vonal van.

    Shanghai (Sanghaj) volt a harmadik a sorban, csupán 1995-ben nyitották meg itt az első metrót, de azóta már 420 km-nél tartanak, amivel a világ leghosszabb hálózatának címét is elnyerték. Lett 12 vonal, s a fene se tudja, hol a vége.

    A Gyöngy-folyó deltája Kína mára legsűrűbben lakott vidéke, s egyben ipari fellegvára lett. Guangzhou (Kuangcsou, Kanton) területén is épülnek szakadatlanul, a tervekben 255 kilométer szerepel, nem beszélve az egész deltát átszövő regionális vonalakról, melyeket egészen Zhuhaiig terveznek épülni (Aomen {Makaó} szárazföldi szomszédja). 2004-ben nyitott meg a környék egy új metróhálózata, amely már 5 vonallal bír: Shenzhen. Oda is épülnek összvissz 11-et 2018-ra. A vonalak egy része összeköttetésben van Hongkonggal is.

    Az egykori déli főváros, Nanjing 2005-ben kapott metrót, jelenleg 2 vonal, 2030-ra 17 vonalas hálózat van a tervekben. A Fengjietől kínai viszonylatban nem annyira távoli Wuhanban (Fengjietől keletre a következő járás már a Hubei tartomány beli Yichang, ahol egyúttal az óriásgát is található)  is van pár vonal, s a Chongqingtól nyugatra kb. 300 km-re fekvő szecsuáni tartományszékhelyen, Chengduban (Csengtu) is nyitottak egyet 2010-ben. Meg lesz még másik 6 is a közeljövőben.

    Van még metró északkeleten is, Shenyangban, Changchunban és Dalianben is (utóbbi kettőben egyelőre csak light-rail, de épül a rendes is), s tavaly az egykori császárváros Xi’anban is átadtak egy vonalat. Utóbbi nem kicsi mérnöki munkával járt, Xi’anban rengeteg a régi épület, történelmi emlék, így aztán ritka mélyen és gondosan kellett a furópajzsot vezetni.

    Idén avattak metrót Hangzhouban és Kunmingban is, s jelenleg is épülik további 14 városban illetve természetesen a jelenlegieket is hosszítgatják, új vonalakkal bővítgetik igény szerint.

    S a kissé száraz szöveg után íme pár kép, amit Chongqingban csináltam a múltkor.

    P1010004_1.JPG

    Guanyingqiao metróállomás bejárata Chongqing szívében

     

    P1010007.JPG

    A peronon a sínektől üvegajtók tartják távol az utasokat, amíg a szerelvény meg nem érkezik.

     

    P1010008.JPG

    Apróbb tervek a jövőre 

     P1010010_1.JPG

     

    Egy másik állomás, immár a magasban. A jegyár erre a távra 4 yuan, a teljes vonalhosszra, ami elég tekintélyes táv, 6 yuan

    P1010012_1.JPG

    Sínek a magasban

    P1010014_2.JPG

    A kocsi utastere. A szerelvény teljes hosszában átjárható, a hangosbemondó és az információs monitor egyaránt  ért angolul is