Hipokrízis

Emlékeztek még a Huawei elleni fellépést övező narratívára? A blog is megemlékezett róla egy bejegyzés erejéig, itt. Nagyon vázlatosan arról szólt a nóta, hogy egy kínai techcég alapértelmezett módon veszélyforrás, mivel a kommunista kínai rendszer bármikor felhasználhatja kémkedésre. Bezzeg a nyugati jogállam garancia arra, hogy errefelé semmi hasonló ne fordulhasson elő.

A dagadó újkeletű botrány szerint legalább két amcsi nagyvállalat, nevezetesen az Apple és a Microsoft, gyűjtött és adott át érzékeny adatokat az előző amerikai kormány megbízásából, az érintettek ráadásul a saját állampolgáraik közül kerültek ki. Ha nincs érzékeny belpolitikai vetülete, valószínűleg soha nem hallunk az esetről.

Kína ettől még persze részt vesz, ha lehetősége engedi*, a nagy globális kémkedési és kémelhárítási játszmában, de ha más nem, a Wikileaks-botrány óta még a legnaivabbak számára is nyilvánvalónak kéne lennie, hogy az Egyesült Államok sem kivétel, sőt.


A lóláb mindenesetre még inkább kilóg így már a nevezett kínai vállalat megkísérelt kivéreztetése ügyében, de persze az is érthető, hogy muszáj volt eladható kifogást találni.

Akárhogy is, s ezt most nem alusipkásként mondom, s nem is a belém döfött mikrocsip íratja le velem, ne legyen kétsége senkinek, ha a helyzet úgy kívánja, bármelyik hatalom össze fogja gyűjteni az adatait – már ha azok relevánsak bármilyen szempontból. Egyéni szinten meg maximum a között lehet választani, hogy melyik oldal ilyen jellegű kísérleteit könnyítjük meg a megfelelő hardverek és szoftverek választása révén.

____________________________________________
* Az egyik legsikeresebb, nyilvánosságra került ilyen akció az Afrikai Unió új addisz-abebai, kínai ajándék gyanánt felhúzott, vadiúj épületének teljeskörű lehallgatása volt közel fél évtizeden keresztül.

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük