A vietnámi konyha extrém oldala

A vietek étkei egyáltalán nem rosszak. Nem spórolnak a fűszerekkel, bőségesen akad chilli, nem félnek használni a lime-ot sem és fekvése folytán a tenger gyümölcsei is sűrűn felbukkannak. Halakból egészen meghökkentő a választék, s egész évben akadnak friss és kivételesen változatos zöldáruk is.

Bár ez a konyha is egzotikus otthoni szemmel, a kaják túlnyomó többsége az otthon is megszokott húsokkal operál, s különösebb kalandvágy nélkül is élvezhető. Csirke, kacsa, disznó és a már emlegetett hal és tengeri cuccok az általános alapanyagok, de természetesen ez a bejegyzés nem ezekről szól, hanem a helyieket is jobban megosztó különlegességekről.

 

 

 

1. Kutya

Vietnámban a kutya olykor még ma is a tányéron végzi, főleg északon, noha a nyugati hatás már itt is erősen tetten érhető, s a helyiek körében sem örvend egyöntetű népszerűségnek a szokás.
A dologhoz hozzá tartozik, hogy itt sem a házikedvencek jutnak erre a sorsra, hanem direkt erre a célra tartott, disznóhoz hasonló módon tenyésztett példányok.

 

 

 

2. Kígyók

Vietnám trópusi égövi erdejei és a vidéki területek bővelkednek a kígyókban, nem kevés halálos mérgű fajtában is. Az országban éves szinten 30000 ember szenved el kígyómarást, így ez igyekeznek megbosszulni. Ha kígyókba futnak, a helyiek szinte teljes bizonyossággal elkapják és megsütik őket.

 

 

3. Tiết canh

Ez a fogás magyarként talán kevésbé sokkoló, mint más nyugati nációk fiaiként, hiszen mi magunk is fogyasztunk vért, ha más nem, legalább hurkában, de sokan sütve is.
A tiết canh, mint a fentiekből kitalálható, vérből készülő fogás, de az arányok és a vér nyers formája miatt elég bizarr lehet. Bár optimális esetben maximum gusztustalannak találjuk, de amúgy fogyasztható, azért nem árt vele tisztában lenni, hogy minden évben tucatnyian halnak meg fertőzött vér használata miatt az ünnepek idején.

 

 

 

4. Selyemhernyó

Az ősi Kína legkeresettebb, aranyáron vesztegetett exportcikkéért is felelős lepkék bábjai csemegeként is szolgálnak. Az összes hipermarketben kapni belőlük, s az internet tanúsága alapján aránylag gusztusosnak tűnő is lehet az elkészített végeredmény. Az ízéről nem tudok nyilatkozni.

 

 

 

5. Balut

A végére hagytam ezt a finomságot. Egyébként állítólag tényleg az, mármint finom, de egyelőre még nem kóstoltam meg.
A balut ugyanis valóban nagyon bizarr. Megtermékenyített kacsatojásból készül, a kismadár kikelése előtt cirka két héttel, vagyis még magzati korban. A madárkezdemény ekkor már jól felismerhető jegyekkel rendelkezik és némi tollasodás is kezd kialakulni.
A balut nagyon hétköznapi, olcsó kaja, bárhol kapni, s a helyiek zöme kifejezetten bírja. Én még nem tudom, mit gondoljak róla.

Ti melyiket próbálnátok ki az ötből, ha van ilyen? Segítségként a galéria lentebb.

 

Hozzászólnál Facebook fiókkal?

6 hozzászólás

  • FehérLóPia

    Ezt a tojást csak a Fülöp-szigeteken hívják balutnak – bár a nemzetközileg elterjedt megnevezés is ez. Ám mivel Vietnámról írsz, inkább trung vit lont kérj, ha célt akarsz érni. 🙂

  • parazita666

    Ez a cikk clickbaitnek készült? Mi benne az extrém? Ki nem evett még rovart, vagy hüllőt, a vérről nem is beszélve???
    A kutyahúst egy csomó magyar ember kipróbálná, de sajnos idehaza nem lehet kapni ezt az ínyencfalatot.

  • commentes nikk

    @parazita666: hát azért ne csináljunk úgy, mintha a rovar-, és hüllőfogások nálunk olyan mindennaposak lennének, mert ez baromság, és én speciel a biciklizés közben benyelt muslicákon kívül még nem ettem rovart, hüllőt meg pláne nem, és ezzel a lakosság igencsak döntő része ugyanígy van nálunk. A kutya meg nálunk nagyon más pozícióban van, mint a Távol-Keleten, aligha találnál 100 magyar emberből egyet-kettőt, aki ténylegesen kutyahús kóstolásra vágyik.

  • Attilajukkaja

    Vért a magyarok is esznek.
    A rovarok is jönnek lassan. Amúgy minden magyar ember eszik, lenyel álmában egy bizonyos mennyiségű rovart minden éveben, legfeljebb nem tud róla. :o)

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük